Sylvester Stallone ma ünnepli 67. születésnapját!

 Manhattanben Hell's Kitchen nevű városnegyedében született. Anyja Jacqueline Stallone csillagjós, táncosnő, apja Frank Stallone, fodrász volt. Apja Olaszországból, Gioia del Colle városából emigrált. Születésekor az orvosok fogót használtak, ezzel megsértve egy ideget, ebből adódóan arcának bal oldala részlegesen lebénult. Ez eredményezte ajkának jellegzetes állását és későbbi nehezen érthető beszédét, amely miatt gyerektársai sokat csúfolták. Állapota és családja rossz anyagi helyzete mellett sorsát tovább nehezítette, hogy szüleinek házassága felbomlóban volt, gyermekkorának egy részét nevelőotthonokban töltötte. Amikor 1957-ben szülei elváltak mindössze tizenegy éves volt és szigorú apjánál maradt.

 15 éves korában Philadelphiába költözött édesanyjához és annak új férjéhez. A korábbi években felgyülemlett agresszióját, melyet társai piszkálódásai és az egyedüllét váltott ki belőle, sportolással igyekezett levezetni; ekkoriban kezdett el súlyt emelni, vívni és diszkoszt vetni, de tagja lett a Deveraux középiskola futballcsapatának is. Az 1960-as években sportösztöndíjjal a leysini American College of Switzerland hallgatója volt, itt ismerkedett meg a színészkedéssel. Hazatérése után az University of Miami-n drámát kezdett tanulni, azonban a diploma megszerzése előtt úgy döntött, félbehagyja tanulmányait és New Yorkba költözik, hogy megvalósítsa álmát és színész lehessen.

 Stallone számos meghallgatáson vett részt, de csupán alkalmi színpadi szerepeket kapott, így kénytelen volt első filmes alakítását a Kitty és Studs (később Italian Stallion) címen futó 1970-es pornófilmben nyújtani. Ugyanebben az évben a Stallone - A lázadó (1970) című filmdrámában szerepelt. Legtöbb korai filmjében csupán statisztaként tűnik fel, például Woody Allen Banánköztársaság (1971) című vígjátékában bűnözőt alakít, a Klute című krimiben (1974) pedig egy táncoló férfit. Részt vett A Keresztapa című film szereplőválogatásán, de elutasításba ütközött. Első filmfőszerepét A Lordok bandája (1974) című filmben játszotta, melynek forgatókönyvét is ő jegyzi, ezzel mérsékeltebb sikert ért el. 1975-ben még olyan filmekben kapott kisebb szerepeket, mint A második utca foglyai, melyben Jack Lemmon mellett tűnik fel néhány pillanatra, a Capone című kis költségvetésű maffiafilm, a Kedvesem, Isten veled!, vagy az azóta klasszikussá vált Halálos futam 2000.

 1976-ban a Flúgos futam egy kisebb szerepével indított, majd pályafutásában bekövetkezett a fordulópont, ugyanis Irwin Winkler és Robert Chartoff producernek megtetszett egyik forgatókönyve, mely egy philadelphiai bokszoló életéről szólt, és jelentősebb pénzösszeg fejében hajlandóak voltak megvenni azt. Stallone-nak mindössze egy kikötése volt: ő akarta eljátszani a film főszerepét. Szinte mindenki próbálta lebeszélni erről, még a saját édesanyja is, de Stallone hajthatatlan volt, mert tudta ez élete legnagyobb lehetősége. Végül sikerült meggyőznie a producereket és ő formálhatta meg a bokszoló Rocky Balboa alakját.

 Az 1976-ban készült Rocky című film váratlan siker lett az egész világon; bevételi rekordokat döntött, tíz Oscar-jelölést kapott, ebből hármat nyert el (legjobb film, legjobb rendező, legjobb vágás) és Sylvester Stallone egy csapásra az A-listás hírességek között találta magát. A film alapötletét egy hírhedt Muhammad Ali - Chuck Wepner mérkőzés ihlette, a forgatókönyv csupán három nap alatt készült el, a költségvetés szokatlanul alacsony, egymillió dollár volt. Három évvel a nagy sikerű Rocky után elkészítette a film folytatását, melynek ismételten ő írta a forgatókönyvét, és a rendezést is ő vállalta. A Rocky II sikeresnek bizonyult, a bevételeket tekintve túlszárnyalta az első részt, és tovább növelte  filmes hírnevét.

 Az 1980-as évek elején Michael Caine és Pelé oldalán szerepelt a Menekülés a győzelembe(1981) című filmben, melyben második világháborús hadifoglyot alakít, akinek részt kell vennie egy nácik által rendezett, propagandacélokat szolgáló futballmeccsen. Szintén 1981-ben a Fantom az éjszakában című krimiben tűnt fel, mint new york-i rendőr, aki macska-egér játékot űz egy külföldi terroristával (ellenfelét Rutger Hauer alakítja).

Stallone másik nagy filmes sikerét John J. Rambo, egy vietnami veterán megformálásával érte el, a Rambo - Első vér című 1982-es filmben. A későbbi Rambo-sorozat első része kritikai és jegyeladási szempontból is kedvező fogadtatásban részesült és megjelenése óta kultuszfilmnek számít és a megformált főhős, John J. Rambo pedig Rocky Balboa-hoz hasonlóan közismert filmes ikonná vált. A kritikusok magasztalták Stallone alakítását és méltányolták a karakter emberi mivoltának kihangsúlyozását, amely szerintük az eredeti regényből és a későbbi filmekből is hiányzott. Az eredeti filmet a nyolcvanas évek folyamán még két folytatás követte; a Rambo II (1985) és a Rambo III (1988). Ezek pénzügyi értelemben véve szintén sikeresek voltak, kritikai szempontból már kevésbé. Stallone eközben folytatta a Rocky-sorozatot és megrendezte a Rocky III (1982), majd 1985-ben a Rocky IV-et (amely az ellenfelét, Ivan Dragót alakító Dolph Lundgren számára a filmes áttörést jelentette).

 Emellett, hogy ne kategorizálják be a „tipikus nehézfiú” szerepbe, Sly más műfajokban is kipróbálta magát, a Túl a csúcson (1987) című filmdrámában, melyben kamionsofőrt alakít, aki egy rangos szkander-bajnokságra készül, és eközben rég elhagyott fiával is rendeznie kell kapcsolatát. Azonban ezen filmek egyike sem aratott elsöprő sikert sem a közönség, sem a kritikusok körében. A Bosszú börtönében (1989) című filmben ártatlanul elítélt férfit játszik, aki olyan fegyházba kerül, ahol a börtönigazgató (Donald Sutherland) egy régi sérelem miatt akar bosszút állni rajta. Az olyan akciófilmjei, mint a Kobra (1986) és a Tango és Cash (1989) viszont folytatták a sikersorozatot és a színésznek segítettek újból felkeltenie korábbi rajongói figyelmét. 1983 megírta a korábbi sikerfilm, a Szombat esti láz folytatását, Életben maradni címmel, melyet rendezőként is jegyez.

 Az 90-es évek elején elkészítette a Rocky V részét, melyet akkoriban a Rocky-sorozat utolsó részének szánt. A film azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket; bevétel szempontjából kudarcot vallott, valamint a rajongóknak sem tetszett, mert szerintük a film nem volt méltó befejezése a sorozatnak. Ezután visszatért az akciófilmes műfajba és 1993-ban sikert aratott a Cliffhanger - Függő játszma című filmmel, melyet társforgatókönyv-íróként is jegyzett és amely világszerte 255 millió dolláros bevételt hozott. Még ebben az évben bemutatták a futurisztikus környezetben játszódó A pusztító című filmet, melyben ellenfelét Wesley Snipes játszotta, filmbéli társa pedig az akkoriban híressé váló Sandra Bullock volt. 1994-ben következett A specialista című akciófilm, melyben egy robbanásszakértőt alakít, partnere Sharon Stone. Ezek a két utóbbi film szintén kedvező fogadtatásra lelt; A pusztító 159, míg A specialista több mint 170 millió dolláros bevételt hozott világszerte. 1995-ben eljátszotta a címszerepet a Dredd bíró című képregényfilmben, amely a közönség és a kritikusok körében nem aratott osztatlan sikert, ennek ellenére az Államokon kívül magas bevételt hozott. A szintén ebben az évben készített Bérgyilkosok című krimi-thriller már kedvezőbb fogadtatásban részesült. 1996-ban a Daylight - Alagút a halálba című katasztrófafilmben szerepelt. 

 A 2006-ig kellet várni a nagy visszatérésre. Utolsó filmes szereplése után három évvel a Rocky-sorozat hatodik, egyben befejező részével tért vissza; a Rocky Balboa című film a közönség és a kritikusok tetszését is elnyerte, szinte csak pozitív reakciókat kapott (a film világszerte összesen több mint 155 millió dolláros bevételt termelt). A mozit rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyezte és megint a híres bokszolót alakítja, aki felett már eljárt az idő – egy kis étterem tulajdonosaként ritkán jut eszébe a régi dicsőség, ám amikor újra lehetősége nyílik rá, elhatározza, hogy megmutatja a világnak: még mindig képes a lehetetlenre(a Rocky V bukása után úgy döntött, készít egy befejező részt a sorozathoz, mellyel méltó módon kívánta lezárni a történetet). Ezután John Rambo alakját is újra be akarta dobni a köztudatba, ezért 2008-ban elkészítette másik sikeres sorozatának a negyedik részét. A film John Rambo címmel került a mozikba és főként kedvező kritikákat kapott. Ezen filmjét is saját maga rendezte és Burmába kalauzolta el a nézőket, ahol Rambo emberjogi aktivistákat védelmez a helyi milicistáktól. 

 A feláldozhatók (2010) című akciófilmben olyan színészekkel szerepel együtt, mint Jason Statham, Mickey Rourke, Dolph Lundgren vagy Jet Li, de egy-egy cameo erejéig Arnold Schwarzenegger és Bruce Willis is feltűnik. A filmet Sly színészi alakítása mellett íróként és rendezőként is jegyzi(érdemes megemlíteni, hogy a két akciófilmes sztár, Schwarzi és Sly ebben a filmben szerepel először együtt; a színészek sokáig riválisoknak számítottak, de régóta barátok és a Planet Hollywood nevű éttermet is együtt alapították. Ennek ellenére filmjeikben gyakran megemlítik egymást, néha ironikus módon; az Ikrek című filmben a Schwarzi által alakított szereplő az utcán sétálva meglátja a Rambo III plakátját, végigméri Stallone-t, majd a saját bicepszét, ezután fölényesen legyint. A pusztító című filmben utalás történik az „Arnold Schwarzenegger elnöki könyvtárra”, míg Az utolsó akcióhősben egy filmes poszteren rendhagyó módon Sly alakítja Terminátor szerepét).

 A feláldozhatók második részét, melyet a rajongók részéről óriási várakozás övezett 2012. augusztus 30-án mutatták be. Jet Li csak az elején, Mickey Rourke pedig egyáltalán nem szerepel a filmben, viszont feltűnik Jean-Claude Van Damme, aki a fő gonoszt alakítja. Emellett Chuck Norris nem mindennapi módon lép színre és nagyobb szerepekben Bruce Willis, illetve Arnold Schwarzenegger is visszatér.

Stallone hamarosan Schwarzenegger-el lesz újra látható a mozivásznon az Escape Plan című filmben.