Az 1999-es Ideglelés új divatot teremtett a horrorfilmek világában, mégpedig a "találtunk egy felvételt és most levetítjük ami rajta van" azaz a találtkamerás műfajt. Akkortájt újdonságként hatott és sokáig nem is nagyon lehetett tudni van e valami valóságalapja a szalagok tartalmának. Mint kiderült egy valódi legendára épült a történet, ám a felvett anyag természetesen a képzelet szüleménye. Hatásos és vérfagyasztó lett a végeredmény, azóta pedig tucatszámra áramlanak a hasonló horrorok. Mivel előállítási költségei minimálisak, éppen ezért sokan szeretnek ilyen módon közvetíteni egy történetet a nagy pénz érdekében (lásd Paranormal Activity), ennek pedig hátulütőjeként a műfaj tisztességesen - nincs rá szebb szó - elkurvult! Ám nem csak az amerikai álomgyár képes erre, hiszen a műfaj legjobbjai Európából jöttek! Most összegyűjtöttük az öt leginkább élvezetes találtkamerás alkotást!

A Holtak Naplója (2007)

Még a zombifilmek atyaúristene, George A. Romero is elkészítette a maga kézikamerás agymenését, melyben a zombiapokalipszis elején járunk, ahol pár amatőr filmes fiatal próbál menedéket találni a húsra éhes élőhalottak tengerében. Mint a legtöbb Romero filmben itt sem a zombikon van a hangsúly, sokkal inkább az emberi viselkedéskultúra vizsgálódásának krízishelyzetben. Tökéletesen van ábrázolva, amit már az örök klasszikus Élőhalottak éjszakájában is igyekezett kiemelni. Az ember legalább olyan veszélyes és pusztító tud lenni, mint bármilyen képzeletbeli rém. 

Grave Encounters (2011)

Az ismeretterjesztő tv sorozatok világában találhatunk magunknak mindenféle különleges témával foglalkozó fajtájút is. Jelen esetben a kísértet lakta épületek kutatásával foglalkozó Grave Encounters hatodik és egyben utolsó adásába futunk bele. Egy elhagyott elmegyógyintézetbe tölt a stáb egy teljes éjszakát, magukra zárva az ajtót, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a szellemvilág lakóival. Ám az akció csúfos véget ér. Kellemes és humoros bevezetéssel indít a film, bemutatva a tv műsorok azon nyersanyagait, ahol le kell fizetni a mexikói vendégmunkás kertészt, hogy meséljen valami rémisztőt a hellyel kapcsolatban. Sokáig nem is érezzük a horror műfaj súlyát, ám annál nagyobbat csattan amikor az első áldozat eltűnik és a sötét folyosókból végeláthatatlan labirintus lesz.

Cloverfield (2008)

A new york-i búcsúbuli alatt bekövetkezett idegeninvázió rémült szereplői a legeldugottabb helyeken húzzák meg magukat, félve a rájuk leselkedő ismeretlen veszélytől. A hősszerelmes főszereplőnk azonban a biztonságot sugalló katonai bázis helyet, átszeli az egész várost, hogy megmentse párját. Az sci-fi elemeket nélkülöző földönkívüli támadás érdekes és egyedi víziója, az erős érzelmi hatások és az üzenet, hogy ez bármikor megtörténhet el is feledteti velünk, hogy nem a szereplőkkel vagyunk, hanem otthon ülünk a nyugalmas életünkbe. Elegánsan húz bele a történetbe és felütéssel lök ki belőle!

[Rec] (2007)

Egy riporternő és operatőre egy csapat tűzoltót követnek az éjszakában, hogy műsort készítsenek a tűzoltók mindennapjairól. Egyik kiszállásuk azonban rémálommá válik amikor egy idős nő megharapja az egyiküket, és mikor a rendőrség karanténba zárja az épületet, annak lakóival együtt csapdába kerülnek. Mindeközben egy rejtélyes fertőzés áldozatai ritkítják az épületben rekedteket. A Spanyol film igazi beteges horror a gore (értsd trancsír) műfaj elemeit tökéletesen vegyítve az emberi drámával. A csoportosan egy helyre zárt emberek tömeghisztériája, a házon kívül zajló baljós intézkedések és a fertőzés forrásának kutatása minden egyes másodpercében leköti az embert! 

A Trollvadász (2010)

Norvégiában három egyetemista a titokzatos állattámadások kilétét próbálják kinyomozni amikor egy rejtélyes vadásszal hozza őket össze a sors, aki állítja: a mitikus lények, a trollok okozzák a sok halált, de persze a kormány cáfol ezért sosem fog nyilvánosságra kerülni. A három fiatal úgy dönt követik a vadászt és dokumentálják a történéseket, hogy mindenki értesülhessen mi is folyik a norvég erdők mélyén. A vadász Otto Jespersen erőteljes alakítása és fizimiskája önmagában felemelő élmény. A lenyűgöző szépségű norvég tájakon játszódó történet az utóbbi idők egyik legjobb európai alkotása!